Bertók
László
Költészeti
Díj
Átadóest
a Kodály Központban
A díjat 2021-ben alapította a költő fia, Bertók Attila, valamint a Jelenkor folyóiratot kiadó Jelenkor Alapítvány. 2023-tól a nagydíj mellett egy kisdíjat is kiosztanak. A díjak pénzjutalommal, díszoklevéllel, valamint évente felkért más-más művész által alkotott egyedi műalkotással járnak. Az elismerést minden évben Bertók László születésnapján, december 6-án (vagy annak környékén) adják át Pécsett ünnepi műsor keretében, mely a társművészetekkel történő együttműködésre is alkalmat kínál.
KURATÓRIUM
2023-ban a díj kurátora Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője; Bertók Attila, a költő örököse; Parti Nagy Lajos költő, a BLKD első díjazottja; Takáts József kritikus, eszmetörténész.
A kisdíj jelölőbizottság tagja 2023-ban Codău Annamária kritikus, a Látó szerkesztője, Fehér Renátó költő, a Hévíz főszerkesztője, valamint Mohácsi Balázs költő, kritikus, a Jelenkor és a Versum szerkesztője, Bertók László irodalmi hagyatékának gondozója.
Ismert történet, hogy Bertók Lászlót húszéves korában néhány verséért államellenes izgatás vádjával börtönbüntetésre ítélte a Rákosi-rendszer. Ennek az egzisztenciális, pszichológiai terheken túl olyan gyakorlati következménye is volt, hogy lényegében megakadályozta, illetve évekkel elodázta a tényleges költői indulást. Bertók László első önálló kötete, a Fák felvonulása csak 37 éves korában láthatott napvilágot – s hogy ez megvalósulhasson, ahhoz barátai, pályatársai (többek között Fodor András, Csorba Győző, Tüskés Tibor, Szederkényi Ervin, a Jelenkor körének) támogatására is szükség volt.
Arról se feledkezzünk meg, hogy később maga Bertók László is mindenkor nyitottsággal, segítőkészséggel, figyelemmel fogadta az őhozzá fordulókat, élete végéig foglalkoztatta, milyen folyamatok zajlanak akár a legfiatalabb kortárs irodalmunkban. Mindennek szellemében a Bertók László Költészeti Díj a fiatal költők megsegítésére is figyelmet kíván fordítani.
2023-tól a nagydíj mellett tehát egy 37 évnél nem idősebb, ígéretesen induló költőt is díjazni fogunk.
Az ünnepélyes átadóestet 2024-ben december 5-én, Bertók László születésnapjának előestéjén rendezzük meg a pécsi Kodály Központban. Idén a kortárs komolyzenei attrakció Balogh Máté Sinfonia Nr. 3. „Priusz”. Hommage a László Bertók című művének magyarországi ősbemutatója lesz.
A 2024-es nagydíjat kísérő műalkotást Pinczehelyi Sándor, a kisdíjét pedig Hack Ferenc készíti.
Az idei díjazott
csütörtök 18:00
A Jelenkor és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója.
Megnyitó
Sinfonia Nr. 3. „Priusz”. Hommage a László Bertók
Előadja: Pannon Filharmonikusok
BLKD Kisdíj átadása
– A díjazottat méltatja: Mohácsi Balázs
– Díjazott köszönőbeszéde
Beszélgetés a díjazottal
Moderál: Mohácsi Balázs
Szünet
Balogh Máté (Paul Peuerl nyomán): Intrada
Előadja: Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Vass András
Bertók László Priusz című kötetéből Mácsai Pál olvas fel részleteket
Ünnepélyes díjátadó
– A díjazottat méltatja: Ágoston Zoltán
– Díjazott köszönőbeszéde
Beszélgetés a díjazottal
Moderál: Ágoston Zoltán
Az esemény házigazdája: Ottlik Ádám
A díjról
A Bertók László Költészeti Díj létrehozása kettős célt szolgál. Egyrészt fenn kívánja tartani a díj névadójának emlékezetét, másrészt elő kívánja segíteni az ideológiáktól, korlátozásoktól mentes szabad művészetnek, illetve a kortárs magyar költészet jeles alkotóinak elismertségét. A díj alapítói – a költő fia, Bertók Attila, aki a díj anyagi alapját, valamint a Jelenkor folyóiratot kiadó Jelenkor Alapítvány, amely a szakmai alapokat biztosítja – elhatározták, hogy 2021-től kezdődően minden év december 6-án, Bertók László születésnapján adják át az elismerést Pécsett. A díj 1.500.000 forint pénzjutalommal, továbbá oklevéllel és egy képzőművész által alkotott műtárggyal jár.
A díjátadóra ünnepi műsor keretében kerül sor, mely alkalmat kínál a társművészetekkel történő együttműködésre. Az életművet gondozó szakmai csapat kimondottan fontosnak tartja, hogy a Bertók-költészet kölcsönhatásba lépjen a kortárs társművészetekkel. Ennek egyik médiuma a díjazott és munkássága által ihletett műtárgy, de a díjátadó is számos lehetőséget teremt a kommunikáció létrejöttére. Szándékunk szerint a film, a színház, a muzsika jeles képviselői számára rendszeresen teret adunk a díjátadó ünnepségeken.
Ugyanígy igyekszünk párbeszédet kialakítani a jelenkori költészettel, reflektorfényt és figyelmet fordítva a fiatal generációra, ezért a Bertók László Költészeti Díj 2023-tól a nagydíj mellett egy 37 évnél nem idősebb, ígéretesen induló költőt is díjazni fog. A díjazott 750.000 Ft pénzjutalmat és szintén egy személyre szóló műtárgyat kap.
Bertók Lászlót sokat foglalkoztatta a „hazulról haza”, a faluból a városba, a parasztiból az értelmiségi-művész létformába megtett útja, s e változások közepette sem lett hűtlen gyökereihez: a tradíció fenntartása, újramesélése és a modern, új utak keresése együtt jellemezte. „Talán választott városom, / a máris életem felét”, így kezdi egyik pécsi versét, majd később ekként folytatja: „az ahány város, annyi Pécs / az elereszthet, de fogom”. E kötődése is eltéphetetlennek bizonyult, amellyel Pécshez és benne a 20. századi pécsi irodalom hagyományvonalához ragaszkodott. Elődei, Weöres Sándor és Csorba Győző életművei mellett immár az övé is kétség nélkül ezt a magasrendű költői vonulatot erősíti. De a szellemi elődök közé sorolta Várkonyi Nándort és az általa szerkesztett Sorsunk folyóiratot is, akik mindannyian öntudatosan vallották, hogy nem a „vidéki” irodalom rangját, hanem az országos mérce szerinti élvonalat célozzák. Ez az attitűd a díj létrehozói számára iránymutató.
2023
Nagydíj:
A nagydíjat harmadikként Kovács András Ferenc kapta.
Költészetének története hosszú évtizedekig a formai, hagyománybeli bővülés, variálódás, gazdagodás története volt, mígnem meg kellett ismerkednie a hallgatással is. Ám így, az utóbbi tapasztalattal együtt teljes, tovább építhető egész az életműve, amely felmutatta számunkra a költészet színházi jellegét és zenei lényegét, a magyar és világköltészet szélességét, s a költői formák lenyűgöző sokféleségét. Ezért ítélte oda kuratóriumunk 2023-ban Kovács András Ferencnek a Bertók László-nagydíjat.
Kisdíj:
Az első kisdíjas: Láng Orsolya.
Láng Orsolya megfelel a kritériumok eme első, formális körének: 1987-ben született Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen nőtt fel, író, költő, filmrendező, könyvillusztrátor. Első kötete 2015-ben jelent meg Tejszoborcímmel, amely ugyan műfaji megjelölését tekintve kisregény, de lírizáltsága ugyanazt a látásmódot hirdeti, amely majd két verseskötetében, sőt, útirajzában is tetten érhető. Láng Orsolya bizonyos értelemben tehát ki is tör a kisdíj formális követelményeinek dobozából, munkássága egyszerre simul bele és áll ellen a kategorizációnak.
2022
Díjazott:
A díjat második alkalommal Tóth Krisztina József Attila-díjas költő, író, műfordító vehette át eddigi életpályájának elismeréseként.
Tóth Krisztina költőként az elmúlt három évtized magyar irodalmának élvonalába tartozik. Költészete mellett prózai, gyermekirodalmi, drámaírói és műfordítói munkássága is jelentős. A díjat Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője és Bertók Attila, a költő fia adta át. Parti Nagy Lajos laudációját azzal zárta, „Tóth Krisztináé nagy tehetséggel, tudással, tudatossággal épített és épülő életmű, aminek eleje van, súlyos, hosszan sugárzó közepe, vége pedig ne legyen nagyon-nagyon sokáig. Ágazzon szét és tartson egyfelé, nincs is más választása, mint a szabadság, az írás szabadsága.”
2021
Díjazott:
A díjat elsőként elnyerő Parti Nagy Lajos a Jelenkor egykori szerkesztője és állandó szerzője, a kortárs líra kiemelkedő alakja.
Munkássága szervesen illeszkedik a leginkább Weöres Sándor, Csorba Győző és Bertók László nevével fémjelzett 20. századi pécsi költészet történetébe. A díjat Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője és Bertók Attila, a költő fia adta át. Ágoston Zoltán laudációjában kiemelte, hogy Parti Nagy Lajos „nyelvet teremtett, ami keveseknek sikerül (…) Verseinek játékossága, nyelvi humora, ritmikája, zeneisége, továbbá szóteremtései, formai készsége, együttesen csak rá jellemző poétikát eredményeznek, s elemi költőként állítják elénk”.